Samsung SyncMaster 959NF
19 colos monitor
Röviden a Samsungról
A Samsung az utóbbi években igen hatalmasra
nőtt. A félvezető alkatrészektől kezdve - akár hihető,
akár nem - az autóig szinte mindent gyártanak. A
szórakoztató elektronikai, háztartási gépeknek nincs
olyan családja, amelyben ne lenne Samsung termék.
Ebben az évben az Intel mögött már a második helyen
állnak, ha a félvezetőgyártást vizsgáljuk, és a
világon a
legnagyobb memóriagyártónak számítanak. A
számítástechnika területén elsősorban CD/DVD
íróikkal/olvasóikkal, megjelenítőikkel, monitoraikkal
találkozhatunk, de lehet, hogy nem kell sokat várni a
Samsung alaplapokra és videokártyákra sem.

Samsung SM3 személygépjármű
Képcsövek
A teszt előtt kicsit tekintsük át a
különböző képcső típusokat. Napjainkban négyféle
képcső terjedt el: a lyukmaszkos, a rácsmaszkos, a résmaszkos
és a javított lyukmaszkos. Természetesen ezeken belül is jó néhány
különböző megoldást alkalmaznak a gyártók, de az
alapelv azonos.
Először tisztázzuk, mi is az a maszk! A képernyő apró
képpontokból áll, amelyet az katódsugárcsőből érkező
elektron eltalál, és ekkor felvillan az adott
pont. Ennyire azonban nem egyszerű a helyzet, mert egy
képpont is három részből áll: egy piros, egy zöld és
egy kék összetevőből. Ebből "keveredik" ki az a többmillió szín, amelyet a monitor meg tud jeleníteni.
Azonban nem mindegy, hogy ezek a színes pontok hogyan
helyezkednek el egymáshoz képest: ezt határozza meg a maszk, amely
egyben pontosítja is az elektronsugarat, azaz nem
engedi, hogy rossz helyre csapódjon be az elektron.
Lyukmaszk
A lyukmaszk manapság a legelterjedtebb,
legkiforrottabb, legolcsóbb megoldás, a hagyományos
televízióknál is ezt alkalmazzák. Az egyes színeknek
megfelelő lekerekített lyukak háromszög alakban,
egymáshoz képest elcsúsztatva helyezkednek el.
Rácsmaszk
A rácsmaszkkal a Trinitron és a Diamondtron
képcsöveknél találkozhatunk. Ennek a lényege az, hogy
nem elcsúsztatva helyezték el foszforpontokat, hanem
egy-egy oszlopban, egymás mellett. A rácsozat vékonyabb, így
a megjelenített kép fényesebb lehet, a kontraszt jobb,
kevesebb hő termelődik, és a képernyő teljesen sík
lehet. Hátránya, hogy a képernyő felső és alsó harmadában mindig
látszódik két sötétebb vonal, amelyért a rácsot tartó
drót a felelős (a nagyon vékony rácsot pontosan a
helyén kell tartani). A mai fejlett technológiáknál ez már
nagyon vékony és halvány, ezért kevésbé zavaró, mint
néhány évvel ezelőtt. A rácsmaszkot a Sony
szabadalmaztatta 1968-ban, majd ez fejlesztette tovább a
Mitsubishi. A Sony gyakorlati megoldása a Trinitron, a
Mitsubishi-é a Diamondtron nevet viseli.
Résmaszk
A NEC megpróbálta egyesíteni a rácsmaszk és a
lyukmaszk előnyeit, és kifejlesztette a résmaszkot.
Itt is hosszúkásak a foszforpontok, de egymáshoz képes
el vannak csúsztatva, így a maszk stabilabb. A kép
fényereje nem olyan nagy, mint a rácsmaszk
alkalmazásánál, de jobb a lyukmaszknál. Elsősorban a
NEC és a Mitsubishi alkalmazza ChromaClrear és Flatron
néven.

Javított lyukmaszk vagy elliptikus maszk
Ezt a megoldást a Hitachi fejlesztette ki 1987-ben. A
cég egy kicsit más megközelítést alkalmazott, és
elsősorban a foszfor alkalmazására helyezte a
hangsúlyt a rács helyett. A hagyományos lyukmaszknál a
három színnek megfelelő foszforpötty többé-kevésbé
egyenlő távolságra van egymástól. A Hitachi
csökkentette a vízszintes távolságot, de a torzulások
elkerülése érdekében kicsit megnyújtotta a pontokat,
így azok nem kör, hanem ovális alakúak. Az EDP
legfontosabb előnye a függőleges vonalak finom
ábrázolása (hagyományos esetben a függőleges vonalak
egy kicsit cikk-cakkosak)., valamint a nagyobb
pontosság és fényerő.
 |